Kedves Olvasóim!
Sajnos vagy nem, egy év eltelte után ismét billentyűzetet ragadtam.
Hogy a dolog átmeneti lesz-e, vagy folytatásos, egyelőre nem tudom. Minden esetre olyat találtam, ami mellett egészen egyszerűen nem tudtam elmenni szó nélkül.
A történet nem új keletű, sőt, mondhatom, hogy egész régi, mégis bicskanyitogató.
Hallottam már korábban a helyről, ahol néhány személy úgy volt öt ország állampolgára, hogy a falu táblát sem hagyta el soha életében.
Ez a hely a szlovák - ukrán határon fekvő Szelmenc.
Szó szerint a szlovák ukrán határon van, olyannyira, hogy a határ a régi főutcán húzódik meg. Családokat, barátokat, életeket szakítva szét.
Lehet lesz valami!
BRACE YOURSELF!
Üdvözlet mindenkinek!
Kicsit elkéstem a poszttal, de most itt vagyok! Úgy esett, hogy egy kisebb tivornyába fulladt a hosszú hétvége!
Na de lássuk mai kiszemeltünket: Kenya, Nyalenda nyomornegyede!
Kedves Olvasóim!
Egy jó vagy rossz hírt kell közölnöm, ezt mindenki eldöntheti magában.
Bizonyos ideig, bizonyos okokból sajnos nem tudom csinálni a blogot.
Persze, ez egyrészt jó, ugyanis néhány putri megússza a csípős megjegyzéseim nélkül, másrészt rossz, ugyanis rossz.
Úgyhogy most vérző szívvel leadom meghatározatlan ideig Krisz barátunknak a blogot, aki legalább olyan lelkes mint én, és legalább annyira putri-fanatikus is.
Köszönöm az eddigi megtisztelő figyelmet.
Előbb-utóbb jelentkezem.
Rossz pénz, és a putri ugyanis nem vész el.
Addig is a putri legyen veletek!
Üdv!
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Hali allé!
Mivel egyedül nem vagyok mindenható, ezért amíg András vissza nem ér, 2 naponta lesznek cikkek... Ugye egyéb kötelezettségek, meg megírni mindent, meg képek keresése... Ha meg nem tetszik valakinek, akkor le lehet ...!
Krisz
Kedves Olvasóim!
Ma, ismét a végtelen dzsungelek, és végtelen putrik világába utazunk, a célállomás pedig a már említett Egyenlítői Guinea.
Afrika az emberi butaság őshazája is, nemcsak az oroszlánoké. Ami pedig a legjellemzőbb, hogy a leghülyébbek általában országot vezetnek. Több példát is lehetne említeni, bár most nem teszem. Majd egy későbbi írásban, illetve több írásban mesélek róluk.
Afrikában az a jó (persze nem mindenhol, csak majdnem mindenhol), hogy kétféle ember él egy országban. Aki hatalmon van, és aki menekül.
Kedves Olvasóim!
Ma természetesen nem azzal folytatom mint amit ígértem, úgyhogy most a sok-sok nemzetközi kitekintő után kicsit hazalátogatunk.
Az egyik korábbi post kommentjében megkaptam, hogy én csak a külhoni putrikat tudom szidni. Ez kérem nem így van, van nekünk sajátunk is, így most Miskolc Lyukóvölgy nevű hétvégi telkei kerülnek terítékre.
Hello there!...Izé, bocs, az egy másik téma.
Üdv, olvasók!
Ma a civilizáció bölcsőjének déli részét vesszük nagyító alá. Vagyis irány a putrik kincsesbányája, a fekete kontinens, vagyis Afrika. Újfent a Dél-Afrikai Köztársaságba lyukadtunk ki. KwaZulu-Natal tartomány, Durban, Kennedy Road.
Kedves Olvasóim!
Szolgálati közleménnyel kezdek.
Egyrészt sikerült valamilyen úton-módon a főoldalra kerülnünk, ami igen nagy megtiszteltetés, másrészt sikerült egy új bloggert is igazolnom magam mellé Krisz személyében.
Ennyit a szarságokról.
Ma, mint ígértem, kicsit kilépünk a nyálgőzös mocskos putrikból, és olyan hely felé fordítjuk fürkésző tekintetünket, ahol igazán kevesen élnek, pedig némi radioaktív sugárzáson kívül semmi más probléma nincs.
Kedves Olvasóim!
Új helyzet állt elő, méghozzá az, hogy beszállt még egy blogger a buliba.
Lédiz end dzentlmen! Plíz velkámm! Krííísz!
A postjához ennyit fűznék:
"Röviden. Jakarta olyan város, ahol sokkal több a kérdés, mint a felelet."
(Idézet a Veszélyes élet éve c. filmből.)
Kedves Olvasóim!
Ma ismét földrészt váltunk, és az eddig méltatlanul keveset emlegetett Ázsiába látogatunk el. India fog még szerepelni, ugyanis, a kontinensnyi ország is bír annyi putrival, mint a Balkán.
Így most egy másik, Magyarországon kevéssé ismert és elismert szarteleppel foglalkozunk, nevesítve Kambodzsával.
Kedves Olvasóim!
Ma ismét az új világba látogatunk. Észak- és Dél-Amerika után most a közepe jön, azaz Mexikóváros. A hely tulajdonképpen a marihuána geometriai középpontja is, és a legnagyobb felvevőpiac az olyannyira szépnek és jónak hitt USA.
Kedves Olvasóim!
Ma ismét visszatérünk kedvenc helyünkre, a putrik végtelen dzsungelébe, a Balkánra.
Jelen ország egyszer már volt említve egy igazán jó életfeltételeket biztosító lakóteleppel. Aki olvasta már tudhatja is, hogy ismét Románia a téma.
A nevezett helyet - Tichilestit - talán többen tudják emlékeikből, mint névről. Egyszer már szerepelt a tévében, és Vujics Trutykó is megírta Pokoli történetei között.
Miről is van szó?
Európa egyetlen utolsó, de -szerintem- soha meg nem szűnő lepratelepéről a Duna-deltában.
Kedves Olvasóim!
Ma ismét Európában van dolgunk, ráadásul ismét nem a Balkánon, közös fájdalmunkra. Bár ami azt illeti, van némi kapcsolat a Balkánnal.
Lefordítom. Ma a nagy kulturális fellegvár, minden európaiság alapköve, a franciák ékszerdoboza Párizs lesz elemezve. Persze nem a Champs Elyseé és környéke, hanem a külváros, amit a román cigányok remekül belaktak, és teljesen hihetetlen módon ugyanazt csinálják mint otthon...:D
Kedves Olvasóim!
Furcsa dolog történt, két egymás utáni post sem a Balkánról mesél, így most akár kicsit hontalannak is érezhetnénk magunkat, de ez persze egyáltalán nincs így.
Ma egy hatalmas ország még hatalmasabb putrijába kukkantunk be, ahol az emberélet oly gyorsan elszáll, mint fing a szélviharban.
Kedves Olvasóim!
Ma kedvenc blogunkat a világ által lesajnált, és általam se magasztalt Indiával folytatjuk. A kontinensnyi ország - lévén, hogy baszottul csóró - bővelkedik szarabbnál szarabb helyekben, szerencsénkre :)
Így ma is ki tudunk tekinteni a jól megszokott európai putrineveldékből, és vigyázó tekintetünket India felé fordítjuk, azon belül is egy olyan város felé, ami három dologról nevezetes. Itt élnek nagy számban a nyolckarú Káli istennő hívei, akik az indiai kasztrendszer besorolása alapján az érinthetetlen kategóriába csúsztak (vajon miért...? :D), az egyetlen ember aki hozzájuk ért, a jó öreg kalkuttai Teréz anya, aki egyébként macedóniai albán volt. A harmadik nevezetessége a városnak, hogy akkora a szegénység, hogy az mesébe illő :)
Kedves Olvasóim!
Ma ismét visszatértünk a blog mozgatórugójához, a Balkán félszigethez.
Mint korábban is említettem, a téma feneketlen kút, minden ország tartogat egy két emberi életre teljesen alkalmatlan putrit.
Az ott lakók nem élvezik, mi putri-rajongók viszont igen, és mivel kis öröm is öröm, írok is róla.
Kedves Olvasóim!
Amit mondtam megmondtam. Egyrészt, hogy a lú a Bandi gyeröké, másrészt az hogy most újabb kontinenst látogatunk meg.A jó öreg Afrika is bővelkedik putrikban, nem is kevésben. Viszont azt hiszem túl könnyű lenne írni mondjuk Ugandáról, ahol az jó öreg Idi Amin néhány hónap alatt megoldotta a demográfiai problémákat:
"-Van fogalma arról, hogy mi folyik ebben az országban, Dr. Garrigan?
-Némi.
-Vidéken, már sírokat se ásnak többet. Egyszerűen a krokodiloknak vetik őket." (Idézet az Utolsó skót király című filmből)
Nem, nem engedhetjük hogy könnyen megvásárolhatók legyünk.
Jöjjön hát egyedül álló módon egy fehér gettó is.
Egészen hihetetlen volt számomra, de meg kell barátkozni a gondolattal.
Kedves Olvasóim!
Érdekes, hogy a post ma egy egész várossal foglalkozik, nem csak annak egy negyedével.
Mint ígértem, ma az új világba kukkantunk be, ott is az egyik legnagyobb szeméttelepre.
Igen, a megfejtés Detroit. Madonna, Eminem, a Penge, a Kiss, a General Motors, és egy halom néger hazája.
Nyilván aki látta a 8 mérföld című történelmi léptékű alkotást, az nagyon jól tudja, miről is van szó.
Kedves Olvasóim!
Ma ismét visszatérünk a kifogyhatatlan természeti kincsekben bővelkedő Balkánra.
Az ötletek tárháza kifogyhatatlan, főleg ha putriról ír az ember fia. Persze rengeteg vidámabbnál vidámabb hely van a világon, de mindenkinek meg kell értenie, egy jó Balkán fanatikus azért jobb szeret arról írni, amit szeret. De mint ígértem, majd jön Detroit, meg Dél-Afrika is.